A gazdaságodban minden sántító tehén évente 307,50 euróba kerül, de mi lenne, ha ennek a költségnek a nagy részét elkerülhetnéd azzal, hogy a sántaságot 23 nappal korábban észlelnéd, mint szabad szemmel?
A számok meggyőzőek. Egy 1 000 tehénből álló állomány évente akár 90 000 euró feletti veszteséget is szenvedhet a sántaság miatt. Ez nem elméleti kérdés, hanem bizonyított tudományos tény, amelynek azonnali gyakorlati alkalmazása lehetséges.
Robcis és munkatársai által a Journal of Dairy Science folyóiratban (2023) közzétett úttörő tanulmány 880 gazdasági forgatókönyv átfogó bioökonómiai modellezése alapján az egyes sántasági esetek költségét 307,50 euróra becsülte. A következtetések egyike az volt, hogy a megelőzés a kezeléshez képest jelentősen jobb pénzügyi megtérülést biztosít.
A nagyüzemi tejtermelő gazdaságok esetében ezek az adatok forradalmi mértékű megtakarításokat jelentenek. Ezek a megtakarítások messze felülmúlják a megelőzés elősegítésére fordított technológiai kiadásokat.
A mozgáskorlátozottságból eredő költségek matematikai valósága
Különböző tanulmányok kísérletet tettek a sántaság okozta költségek számszerűsítésére; például az egyesült királyságbeli Stride-jelentés azóta esetenként 330 fontra becsülte a költségeket, de nézzük meg a Robcis adatait.
A reaktív megközelítések gazdasági károkat okoznak. Minden sántító tehén jelentős költségeket ró a gazdaságra a csökkent tejtermelés, a meghosszabbodott ellési időközök, a megnövekedett kezelési költségek és a korai selejtezés miatt. A sántaság minden további hete tehénenként 12,10 euróba kerül, így a korai beavatkozás nem csupán előnyös, hanem gazdasági szempontból elengedhetetlen is.
A nagy állományokat üzemeltető brit tejtermelő gazdaságok esetében ezek a költségek pusztító sebességgel halmozódnak fel. Egy tipikus, 500 tehénből álló gazdaság, ahol az iparági átlagnak megfelelő, 30%-os sántasági előfordulási arány figyelhető meg, a Robcis számításai alapján körülbelül 46 125 eurós éves költségekkel szembesül. Ha ezt az Egyesült Királyságban egyre gyakrabban előforduló 1 000 tehénből álló állományokra vetítjük, az éves sántasági költségek összesen 92 250 eurót tesznek ki.
Ez olyan pénzösszeg, amely egyébként a bővítéshez, a berendezések korszerűsítéséhez, vagy egyszerűen csak a modern tejtermeléshez szükséges pénzügyi biztonság megteremtéséhez használható fel.
A CattleEye megelőző szemléletmódja
A korai beavatkozásnak köszönhetően a mozgásbeli problémák már hetekkel a látási tünetek megjelenése előtt felismerhetők. Ez lehetővé teszi a költséghatékonyabb beavatkozásokat, mielőtt az elváltozások súlyossá válnának, csökkenti a kezelés bonyolultságát és időtartamát, megelőzi a másodlagos szövődmények kialakulását, valamint biztosítja a termelékenységi szint fenntartását.
A CattleEye mesterséges intelligencián alapuló megfigyelő rendszere közvetlenül foglalkozik a kutatásban azonosított legfőbb kihívással: a sántaság felismerésével még a látható tünetek megjelenése előtt. A rendszernek az a képessége, hogy a mozgásbeli változásokat akár 23 nappal az emberi észlelés előtt felismerje, gyökeresen megváltoztatja a megelőzés gazdasági egyenletét a nagyüzemi tejtermelő gazdaságok esetében.
A CattleEye által biztosított folyamatos, éjjel-nappal tartó megfigyelés lehetővé teszi a gazdaságok számára, hogy észleljék azokat a finom járásbeli változásokat, amelyek a főbb lábproblémákkal járó, kialakulóban lévő sántaságra utalnak.
A megelőzés közgazdaságtana
A megelőzés következetesen magasabb hozamot biztosít, mint a reaktív kezelési stratégiák. A kutatások azt mutatják, hogy azok a gazdaságok, amelyek korai felismerési rendszerekbe fektetnek be, jobb pénzügyi eredményeket érnek el, mint azok, amelyek a hagyományos vizuális értékelési módszerekre támaszkodnak.
A CattleEye segítségével a sántaság a korábban elkerülhetetlen költségtényezőből megelőzhető kiadássá válik. Mivel a rendszer a hagyományos módszereknél 23 nappal korábban észleli a problémákat, lehetővé teszi azokat a megelőző beavatkozásokat, amelyekről a kutatások igazolják, hogy optimális gazdasági eredményeket hoznak.
A reaktív kezelésről a prediktív megelőzésre való áttérés nem csupán technológiai fejlődést jelent – egyre nehezebb üzleti környezetben a tejtermelő gazdaságok fenntartható jövedelmezőségének szempontjából gazdasági szempontból is elengedhetetlenül fontos lett.
Készen áll arra, hogy megtudja, hogyan javíthatja a CattleEye korai felismerési rendszere gazdasága jövedelmezőségét? Vegye fel a kapcsolatot csapatunkkal, és kérjen személyre szabott költségelemzést az állomány mérete és a jelenlegi sántaság előfordulási aránya alapján.
Hivatkozások: Robcis, R. és társai (2023). A sántaság költségei a tejelő állományokban: integrált bioökonómiai modellezési megközelítés. Journal of Dairy Science, 106:2519–2534.
